Nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok felhasználása

A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása csak abban az esetben lehetséges, ha a termőföld minőségében negatív változás ezek kijuttatásának hatására nem következik be. Termőföldre csak olyan mezőgazdasági és nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert és szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

1. Talajvédelmi terv nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához

A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása csak abban az esetben lehetséges, ha a termőföld minőségében negatív változás ezek kijuttatásának hatására nem következik be. Termőföldre csak olyan nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert és szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A talajvédelmi terv készítője a hulladék eredetének, illetve képződési módjának alapján mutatja be a hulladékban fellelhető és a környezetre káros anyagokat, s ez alapján tesz javaslatot az elvégzendő vizsgálatokra és a felhasználás lehetőségeire.

Felhasználási kritériumok:
– a hulladék nem tartalmazhat nem bomló, talajidegen anyagokat (szemrevétel alapján),
– a kijuttatható dózist a legnagyobb arányban található tápelem-tartalom figyelembe vételével kell megállapítani,
– a szennyező anyagok kijuttatható mennyiségének korlátozásánál az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet szerinti értékeket kell figyelembe venni,
– állati eredetű hulladék és annak kezelt végtermékei hasznosítása során külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni.

Helyszíni talajmintavétel szabályai:
A hulladék jellegének megfelelően, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. számú melléklet 2.7. vagy 2.8. pontjaiban, illetve a 3. számú melléklet 3.1. pontjában megfogalmazott előírások az irányadók.

Laboratóriumi vizsgálatok:

a) talajminták vizsgálata:
– a hulladék jellegének megfelelően a 2. melléklet 2.7. vagy 2.8. pontjaiban vagy 3. melléklet 3.1. pontjában megfogalmazott előírások az irányadók.

b) a kijuttatásra kerülő hulladék vizsgálata:
– a terv elkészítésénél a tápanyagtartalom megállapításán túl a hulladék eredetétől függően a vizsgálatok körének és a mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok (együttesen: szennyező anyagok) határértékeinek meghatározásánál a külön jogszabályok szerinti paraméterek, határértékek, eljárások az irányadók.

Tartalmi követelmények

A tervnek tartalmazni kell
– a kijuttatandó anyag felhasználható mennyiségét (t/ha, m³/ha), amit az anyag beltartalmi paraméterei, a talaj tápanyagtartalma, szükség esetén a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény tápanyag-igénye alapján kell meghatározni,
– a kijuttatás technológiáját,
– a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti területi érzékenység megjelölést.

Mellékletként csatolni kell
– a felhasználás lehetőségét bemutató kartogramot,
– a felhasználásra kerülő nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék beltartalmára vonatkozó, akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet.

 

 

2. Talajvédelmi terv a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához

A mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása csak abban az esetben lehetséges, ha az adott hulladék a talaj szervesanyagkészletét, termőképességét kedvezően befolyásolja, továbbá ha a termőföld minőségében negatív változás ezek kijuttatásának hatására nem következik be. Termőföldre tehát csak olyan mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője, illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert és szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A talajvédelmi terv készítője a hulladék eredetének, illetve képződési módjának alapján mutatja be a hulladékban fellelhető anyagokat és ez alapján tesz javaslatot az elvégzendő vizsgálatokra, valamint a felhasználás lehetőségeire.

Felhasználási kritériumok:
– nem tartalmazhat nem bomló, talajidegen anyagokat (szemrevétel alapján),
– maximális dózis a legnagyobb arányban található tápelem-tartalom figyelembevételével kerüljön megállapításra.

Helyszíni talajmintavétel szabályai:
A felhasználásra tervezett területen legfeljebb 5 ha-ként kialakított mintatereken a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 4. melléklete szerint 20 részmintából képzett átlagmintát kell venni a növénykultúrától függő mélységből.

Laboratóriumi vizsgálatok:

a) talajminták vizsgálata

aa) minden esetben vizsgálandó valamennyi mintából:
– bővített talajvizsgálat: pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO₃ %; NO₂+NO₃-nitrogén, P₂O₅, K₂O, Na⁺, Mg²⁺, SO₄^2-, Mn, Zn, Cu;

ab) szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:
– hidrolitos aciditás (y1),
– talajvíz mintavétel és vizsgálat írható elő;

b) a kijuttatásra kerülő hulladék vizsgálata:

ba) a hulladék tápanyagtartalmának meghatározása,

bb) a hulladék jellegétől függően egyéb, a hulladékra jellemző paraméterek vizsgálata, különösen: pH(H₂O), szervesanyag-tartalom, sótartalom, sóösszetétel, nedvességtartalom.

Tartalmi követelmények:

A tervnek tartalmazni kell
– a kijuttatandó anyag felhasználható mennyiségét (t/ha), amit az anyag beltartalmi paraméterei, a talaj tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény tápanyagigénye alapján kell meghatározni,
– a kijuttatás technológiáját,
– a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti területi érzékenység megjelölést.

Mellékletként csatolni kell:
– a felhasználás lehetőségét bemutató kartogramot,
– a felhasználásra kerülő mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék beltartalmára vonatkozó, akkreditált laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvet.

 

 

3. Nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági területen történő felhasználásának ellenőrző vizsgálata

A hulladék felhasználás területére legalább 5 évente, a tevékenység ugyanazon területen történő további engedélyezéséhez ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervet kell készíteni a 90/2008. FVM rendelet 5. számú mellékletének 5.1 és 5.2.3. pontja alapján.

Helyszíni talajmintavétel szabályai:
A hulladék jellegének megfelelően, a 90/2008. (VII. 18.) FVM 2. melléklet 2.7. vagy 2.8. pontjaiban, vagy 3. melléklet 3.1. pontjában megfogalmazott előírások az irányadók.

Laboratóriumi vizsgálatok:

a) talajminták vizsgálata:
a hulladék jellegének megfelelően a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. melléklet 2.7. vagy 2.8. pontjaiban, vagy a 3. melléklet 3.1. pontjában megfogalmazott előírások az irányadók;

b) a kijuttatásra kerülő hulladék vizsgálata:
a terv elkészítésénél a tápanyagtartalom megállapításán túl a hulladék eredetétől függően, a vizsgálatok körének és a mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok (együttesen: szennyező anyagok) határértékeinek meghatározásánál az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet, illetve a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendeletben szereplő paraméterek, határértékek, eljárások az irányadók.

4. Mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági területen történő felhasználásának ellenőrző vizsgálata

A hulladék felhasználás területére legalább 5 évente, a tevékenység ugyanazon területen történő további engedélyezéséhez ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervet kell készíteni a 90/2008. FVM rendelet 5. számú mellékletének 5.1 és 5.2.4. pontja alapján.

Helyszíni talajmintavétel szabályai:
A felhasználásra tervezett területen 5 hektáronként átlagmintát kell venni 20 részmintából a 0–30 cm-es talajrétegből.

Laboratóriumi vizsgálatok:

a) talajminták vizsgálata:

aa) bővített talajvizsgálat: pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO₃ %; NO₃+NO₂-nitrogén, P₂O₅, K₂O, Na⁺, Mg²⁺, SO₄^2-, Mn, Zn, Cu;

ab) szakmailag indokolt esetben:
– hidrolitos aciditás (y1), valamint
– talajvíz mintavétel és vizsgálat írható elő;

b) a kijuttatásra kerülő hulladék vizsgálata:

ba) a hulladék tápanyagtartalmának meghatározása,

bb) a hulladék jellegétől függően egyéb, a hulladékra jellemző paraméterek vizsgálata, különösen: pH_(H2O), szervesanyag-tartalom, sótartalom, sóösszetétel, nedvességtartalom.

Tartalmi követelmények:
A 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 3. melléklet 3.2. pontjában meghatározott tartalmi követelményeket össze kell vetni az ellenőrzés időpontjában fennálló adatokkal, jellemzőkkel.

A tervnek tartalmazni kell:
– a mezőgazdasági felhasználáshoz a további talajalkalmasság megállapítását, feltételek meghatározását,
– a vizsgálati paraméterek elemzését,
– a talajterhelés meghatározását (kijuttatási technológia), a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletszerinti területi érzékenység megjelölését,
– a területen esetleg jelentkező káros folyamatok jelzését, javaslatot a megelőzésére,
– javaslatot egyéb beavatkozásokra (mélylazítás, termeszthető növények köre stb.),
– javaslatot a további kijuttatás korlátozására, vagy egyes területeken kizárására, indoklással.

Mellékletként csatolni kell:
a hulladék felhasználási lehetőségére vonatkozó, a kiindulási talajvédelmi tervhez képest megújított kartogramot.