A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásának szakmai követelményeit, a felhasználást kizáró paramétereket a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg, melynek valamennyi előírását a talajvédelmi terv készítése során figyelembe kell venni. A szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.
- Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terv
- A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi terv
- Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásának ellenőrző vizsgálata
- A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználásának ellenőrző vizsgálata
1. Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terv
A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi tervet az 50/2001. (IV.3.) Kormányrendeletet, valamint a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 2. számú mellékletének 2.8. pontja alapján kell elkészíteni.
Helyszíni mintavétel szabályai:
Talajszelvényt kell feltárni eltérő talajfoltonként, de 10 hektáronként mindenképpen. A talajszelvény genetikai szintjeiből vagy rétegeiből mintát kell venni. Az eltérő fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajfoltokon kijelölt úgynevezett „jellemző talajszelvényből” (legfeljebb 50 hektáronként, de legalább 1 szelvényből) bolygatatlan talajmintát kell gyűjteni.
Tápanyag vizsgálathoz 5 ha-ként átlagmintavétel szükséges a 0–25 cm-es talajrétegből, injektálás esetén 25–60 cm-ből is.
Amennyiben a talajvíz 5 m-en belül elérhető, 50 hektáronként egy, ha 3–1,5 m-en belül elérhető, akkor 50 hektáronként két vízmintát kell venni.
Laboratóriumi vizsgálatok:
A talaj, a szennyvíz és a szennyvíziszap vizsgálatát a külön jogszabály írja elő.
a) talajminták laboratóriumi vizsgálata
aa) minden esetben vizsgálandó az összes szelvénymintából:
– kémhatás pH(H2O),
– humusztartalom (%),
– összes karbonát tartalom (CaCO3%) vagy hidrolitos aciditás (y1),
– vízben oldott összes só,
– kötöttségi szám (KA)
ab) jellemző szelvényekből vizsgálandó paraméterek:
– térfogattömeg (kivéve víztelenített szennyvíziszap),
– pF sor (méréssel vagy számítással) szennyvíz és folyékony szennyvíziszap kijuttatás esetében,
– báziscsere vizsgálat,
– mechanikai összetétel
ac) minden esetben vizsgálandó az átlagmintákból:
– az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben meghatározott toxikus elem tartalom a 0–25 cm-es talajrétegből, injektálásos technológia alkalmazása esetén a 25–60 cm-es rétegből is,
– felvehető tápanyagtartalom a 0–25 cm-es rétegből vett talajmintákból, injektálásos technológia alkalmazása esetén a 25–60 cm-es rétegből is (P2O5, K2O, Mg, NO3+NO2 – nitrogén)
– a külön jogszabályban meghatározott talajtoxicitás-vizsgálat a 0–25 cm-es rétegből
ad) szakmailag indokolt esetben:
– 1 : 5 vizes talajkivonatból a sótartalom és sóösszetétel,
ae) számítással meghatározott paraméterek (kivéve víztelenített szennyvíziszap felhasználása esetén):
– összporozitás,
– differenciált porozitás,
– levegőkapacitás,
– relatív levegőtartalom,
– víz-levegő arány,
– vízháztartási mérleg,
– sóforgalmi számítások,
– kritikus talajvízszint meghatározása.
b) talajvíz minták laboratóriumi vizsgálata:
– pH, vezetőképesség, KOI, Ca2+, Mg2+, Na+, K+, NH4+, CO32–, HCO3–, Cl, SO4, NO3 +NO2– nitrogén, toxikus elemek.
c) szennyvíz, szennyvíziszap minták laboratóriumi vizsgálata az 50/2001. (IV.3.) Kormányrendeletet szerint történik.
Tartalmi követelmények
A tervnek tartalmazni kell
– a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához a talajtani alkalmasság megállapítását, feltételek meghatározását,
– a szennyvíz, szennyvíziszap vizsgálati paramétereinek elemzését,
– a talajterhelés meghatározását (kijuttatási technológia), a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti területi érzékenység megjelölését,
– a felhasználható szennyvíz, szennyvíziszap mennyiségét, amelyet a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt vagy termesztett növény víz- és tápanyagigénye, valamint a szennyvíz, szennyvíziszap beltartalmi tulajdonságai alapján kell meghatározni,
– javaslatot a kiegészítő tápanyag-kijuttatásra,
– szennyvíz, szennyvíziszap felhasználás feltételeinek meghatározását, különös tekintettel az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben előírt várakozási időkre, védőtávolságokra,
– a területen esetleg jelentkező káros folyamatok előrejelzését, javaslatot azok megelőzésére (közegészségügyi és környezetvédelmi védőtávolságok megjelenítése, várakozási idők),
– javaslatot egyéb beavatkozásokra (mélylazítás, termeszthető növények köre, stb.),
– javaslatot az ellenőrzés idejének, gyakoriságának meghatározására, a külön jogszabályban meghatározottaktól eltérő esetben,
– indokolt esetben a vízháztartási mérleget,
– a terület felszín alatti víz viszonyainak bemutatását:
- a talajvíz mélységét a terepszinthez viszonyítva;
- a talajvíz minőségét;
- a területnek a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti sérülékenységi kategóriáját;
- a terület érintettségét a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerinti vízbázis védőterületek valamelyikével.
Mellékletként csatolni kell:
– 1:10 000 méretarányú talajtérképet,
– a felhasználás lehetőségére vonatkozó kartogramot,
– vízgazdálkodási tulajdonságokat tartalmazó kartogramot (indokolt esetben),
– talajvíz kartogramot (indokolt esetben).
2. A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi terv
A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának szakmai követelményeit, a felhasználást kizáró paramétereket az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg.
Helyszíni talajmintavétel szabályai:
Legfeljebb 5 ha-ként kialakított mintatereken a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 4. melléklete szerint 20 részmintából képzett átlagmintát kell venni a növénykultúrától függő mélységig.
Laboratóriumi vizsgálatok:
A talaj és a szennyvíziszap komposzt vizsgálati paramétereit az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza.
Tartalmi követelmények:
Az egyszerűsített talajvédelmi tervnek tartalmazni kell
– a szennyvíziszap komposzt felhasználásához a talajtani alkalmasság megállapítását, feltételek meghatározását,
– a szennyvíziszap komposzt vizsgálati paramétereinek elemzését,
– a talajterhelés meghatározását, amelynek során figyelembe kell venni a talaj tápanyag-szolgáltatását és a növények tápanyagigényét,
– különböző növénykultúrákra kidolgozott terhelhetőségi táblázatot,
– a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet. szerinti területi érzékenység megjelölését,
– közegészségügyi és környezetvédelmi védőtávolságok megjelenítését,
– az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szerinti várakozási idő meghatározását,
– javaslatot az egyéb beavatkozásokra,
– javaslatot az ellenőrzés gyakoriságára.
Mellékletként csatolni kell:
– 1:10 000 méretarányú talajtérképet,
– Felhasználás lehetőségét bemutató kartogramot.
3. Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásának ellenőrző vizsgálata
A szennyvíz, szennyvíziszap felhasználás területére, a tevékenység ugyanazon területen történő folytatásához, legalább 5 évente ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervet kell készíteni a 90/2008. FVM rendelet 5. számú mellékletének 5.1 és 5.2.2. pontja alapján.
Talajmintavétel módja, vizsgálatok köre:
Táblánként, de legalább 25 ha-ként a mélyebb térszíni fekvésű, lehetőleg a veszélyeztetett foltban 100 x 100 m-es mintaterületet kell kijelölni. A talajminták begyűjtése fúrt mintavétellel a 0–30, 30–60, 60–90, 90–120, 120–150 cm mélységből szükséges. 5 méteren belül elérhető talajvízszint esetén talajvízmintát kell venni.
Tápanyagvizsgálathoz 5 ha-ként átlagmintavétel a 0–25 cm-es talajrétegből (injektálás esetén 25–60 cm-ből is), gyümölcsösben 0–25, 25–60 cm-es, bogyós gyümölcsűeknél 0–25, 25–40 cm-es talajrétegekből.
Laboratóriumi vizsgálatok:
a) talajminták vizsgálata:
aa) minden fúrt-mintából vizsgálandó:
– kémhatás pH(H2O),
– kötöttségi szám (KA),
– humusztartalom (%),
– NO3+NO2-nitrogén,
– összes karbonát tartalom (CaCO3 %), vagy hidrolitos aciditás (y1),
– vízben oldható összes sótartalom (%),
– báziscsere,
ab) minden átlagmintákból vizsgálandó:
– az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben meghatározott toxikus elem tartalom a 0–25 cm-es talajrétegből (injektálásos technológia alkalmazásánál 0–25, 25–60 cm-es rétegből egyaránt)
– felvehető tápanyagtartalom a 0–25 cm-es rétegből szedett talajmintákból, injektálási technológia alkalmazásánál 0–25; 25–60 cm-es rétegből egyaránt (P2O5, K2O, Mg, NO3+NO2-nitrogén),
– az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet. meghatározott talajtoxicitás-vizsgálat az átlagminták felső szintjéből
ac) szakmailag indokolt esetben:
– 1 : 5 vizes talajkivonatból a sótartalom és sóösszetétel;
b) szennyvíz, szennyvíziszap, valamint a talajvíz vizsgálatát a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. melléklet 2.8. pontjában foglaltak szerint kell elvégezni.
Tartalmi követelmények:
A tervnek tartalmazni kell a 2. melléklet 2.8. pontjában meghatározott tartalmi követelmények összehasonlítását az ellenőrzés időpontjában fennálló adatokkal, jellemzőkkel, kiemelve az esetlegesen bekövetkezett változásokat.
Az ellenőrző talajvédelmi tervben ismételten meg kell határozni
– a talajalkalmasságot a szennyvíz, szennyvíziszap további mezőgazdasági felhasználásához,
– szennyvíz, szennyvíziszap vizsgálati paramétereinek elemzését,
– talajterhelés meghatározását (kijuttatási technológia), a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti területi érzékenység megjelölésével,
– a területen esetleg jelentkező káros folyamatok megállapítását, javaslatot a további káros folyamatok kialakulásának megelőzésére,
– javaslatot egyéb beavatkozásokra (mélylazítás, termeszthető növények köre stb.),
– javaslatot a további kijuttatás korlátozására, vagy egyes területeken kizárására, indoklással.
Nitrátérzékeny területen a dózisszámítás és a kijuttatás esetében az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározottakat kell érvényesíteni.
Mellékletként csatolni kell:
a kiindulási talajvédelmi tervhez képest megújított szennyvíz, szennyvíziszap felhasználási lehetőségre vonatkozó kartogramot.
4. A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználásának ellenőrző vizsgálata
A szennyvíziszap komposzt felhasználás területére, a tevékenység ugyanazon területen történő folytatásához, legalább 5 évente ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervet kell készíteni a 90/2008. FVM rendelet 5. számú mellékletének 5.1 és 5.2.5. pontja alapján.
Talajmintavétel módja, vizsgálatok köre:
Táblánként, de legalább 25 ha-ként, lehetőleg a veszélyeztetett mélyebb térszíni fekvésű foltban 100 x 100 m-es mintateret kell kijelölni. Talajmintát kell venni fúrásból a 0–25, 25–60, 60–90 cm mélységből.
Legfeljebb 5 ha-ként kialakított mintatereken 20 részmintából a 4. melléklet szerint átlagmintát kell venni növénykultúrától függő mélységig, melyekből az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben meghatározott paramétereket kell megvizsgálni.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, 2 méteren belül elérhető talajvízszint esetén talajvízmintát kell venni.
Laboratóriumi vizsgálatok:
a) talajminták vizsgálata:
aa) fúrás-mintákból:
– kémhatás pH (H2O),
– humusztartalom (%),
– NO3+NO2-N,
– vízben oldható összes sótartalom (%),
ab) átlagmintákból: a talaj vizsgálati paramétereit az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza;
b) szennyvíziszap komposzt vizsgálata:
a vizsgálati paramétereket az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza.
Tartalmi követelmények:
A 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 3. melléklet 3.1. pontjában meghatározott tartalmi követelményeket össze kell vetni az ellenőrzés időpontjában fennálló adatokkal, jellemzőkkel.
Az egyszerűsített talajvédelmi tervnek tartalmazni kell a következőket:
– mezőgazdasági felhasználáshoz a további talajalkalmasság megállapítását, feltételek meghatározását,
– vizsgálati paramétereinek elemzését,
– talajterhelés meghatározását (kijuttatási technológia), a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerinti területi érzékenység megjelölését,
– a területen esetleg jelentkező káros folyamatok jelzését, javaslatot a megelőzésére,
– javaslatot egyéb beavatkozásokra (mélylazítás, termeszthető növények köre stb.),
– javaslatot a további kijuttatás korlátozására, vagy egyes területeken kizárására, indoklással.
Mellékletként csatolni kell:
a szennyvíziszap komposzt felhasználási lehetőségére vonatkozó, a kiindulási talajvédelmi tervhez képest megújított kartogramot.