Tápanyag-gazdálkodás, szaktanácsadás
A tápanyag-gazdálkodási tervkészítés és szaktanácsadás szolgáltatásunkkal a nitrátérzékeny területen gazdálkodó, az agrár-környezetgazdálkodási támogatási (AKG) programban résztvevő, vagy egyszerűen csak tudatosan gazdálkodó partnereinknek az alábbi területeken állunk rendelkezésére:
– Talajmintavétel (90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 4. melléklet alapján),
– Akkreditált laboratóriumban készült talajvizsgálat (szűkített, bővített),
– Részletes szöveges táblaértékelés a laboratóriumi vizsgálatok alapján,
– Tápanyag-gazdálkodási terv,
– Részletes tápanyag-ellátottsági kartogramok készítése,
– Szaktanácsadás.
A talajmintavétel követelményei a talajok tápanyag-ellátottságának megállapítását megalapozó talajvizsgálatokhoz (90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 4. melléklet)
A pontos szaktanács, terv alapját képező megbízható laboratóriumi talajvizsgálati eredmények elengedhetetlen feltétele a szakszerű talajmintavétel. A talaj tápanyagvizsgálatát – ha jogszabály vagy egyéb hatósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik – legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak.
A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta begyűjtése, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta legfeljebb 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben a tábla területe meghaladja az 5 hektárt, lehetőleg homogén 5 hektáros mintavételi egységekre kell bontani.
A mintavételi területeket 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép alapján kell kijelölni, ennek hiányában használhatók a MePAR egyedi fizikai blokktérképeinek másolatai is. Ezen a térképlapon kell rögzíteni a mintavétel helyszíneit és a minták azonosító jelét. A térképnek tartalmaznia kell a táblák határait, a táblák jeleit és a táblák területét is.
Az átlagmintát talajtani szempontból homogén területről, azonos rétegből és egységes módszerrel kell megvenni az alábbiak szerint:
– szántóföldi kultúráknál a művelt (0–30 cm-es) rétegből,
– rét-legelő kultúránál a 2–20 cm mélységből (a 0–2 cm-es gyepréteget eltávolítva),
– állókultúráknál a részmintákat
- gyümölcsültetvényeknél a 0–30, 30–60 cm,
- bogyósoknál 0–20, 20–40 cm,
- szőlőültetvényeknél 0–30, 30–60 cm
mélységből kell megvenni.
A mintázandó területről részmintákat a mintavételre kijelölt terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban ajánlatos venni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20, vagy rét-legelő esetén 30 ponton kell azonos tömegű talajmintát venni. A részmintákat alaposan össze kell keverni és ebből az összekevert mintából kell kb. 1 kg tömegű átlagmintát képezni.
Tilos talajmintát venni:
– szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban,
– a forgókban,
– szalmakazlak helyén,
– műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depóniák helyén, valamint
– állatok delelő helyén.
A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt van, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz) állapotú.
Mintavételre alkalmas időpont még:
– az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után,
– a tavasszal műtrágyázott területekről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nappal,
– szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.
A mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátni, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat célját, a mintavétel helyét, a tábla jelét, a minta azonosító jelét és a mintavétel mélységét.