Talajjavítás

Talajjavítás (melioráció) során a szokásos agrotechnikai műveleteken túlmenő, olyan fizikai, kémiai vagy biológiai beavatkozásokat végzünk, amelyek hatására a kedvezőtlen tulajdonságú talajok termékenysége tartósan megnövekszik.  A meliorációs beavatkozásokkal elérhető tartós javulás eredményeként a kedvezőtlen talajadottságú térségek termőföldjein is megfelelő hozamok érhetők el. A talajjavítás szükségességének megállapításához helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokat végzünk, amelyek választ adnak arra is, hogy a vizsgált területen milyen javítóanyagokkal és milyen dózisban szükséges a beavatkozást elvégezni.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység. A talajvédelmi hatósági eljárás megalapozásához a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. melléklet 2.1. pontja szerint elkészített talajjavítási talajvédelmi terv szükséges:

 

1. Savanyú talajok javítását megalapozó talajvédelmi terv

Savanyú közegben a kedvező morzsás szerkezeti elemek nem tudnak kialakulni, a talaj biológiai aktivitása csökken és a növényi tápanyagfelvétel is korlátozott. A savanyú talaj rendszerint tömődött, víz- és levegőgazdálkodása kedvezőtlen, termékenysége gyenge. A talaj termékenységének növelése érdekében, talajvizsgálatokkal megalapozottan szükséges lehet a káros savanyúság megszüntetése és a megfelelő agrotechnikai módszerek kiválasztása.

A talajjavítás indokolt, ha a talaj 0–30 cm-es rétegében
– a pH(H₂O) kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 6,0,
– homoktalajok esetében (KA<30) amennyiben a pH(H₂O) kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 4,0.

Helyszíni talajmintavétel szabályai:
Eltérő talajfoltonként, de legalább 5 hektáronként a kijelölt parcella átlója mentén 20 részmintából képzett átlagmintát kell venni a művelt rétegből (0–30 cm), valamint pontmintát kell venni jellemző helyen az altalajból (30–60 cm).

Talajminták laboratóriumi vizsgálata:

Minden esetben vizsgálandó:
– kémhatás pH(H₂O),
– kémhatás pH(KCl),
– kötöttségi szám (KA),
– humusztartalom (%),
– hidrolitos aciditás (y1).

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:
– kicserélődési savanyúság (y2), ha a pH (H2O) kisebb, mint 5,
– összes karbonát tartalom (CaCO₃%),
– Mg tartalom.

2. Szikes talajok javítását megalapozó talajvédelmi terv

A szikesedési folyamat során leromlik a talaj vízgazdálkodása, szerkezete, tápanyagforgalma és káros hatással van a növényi anyagcsere folyamatokra is.

A talajjavítás indokolt

a) meszezéses szikjavítás esetén, ha
– a 0–30 cm-es talajrétegben a pH(H₂O) kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 5,0,
– a vízben oldható összes sótartalom nagyobb, mint 0,2%,
– a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30,
– az oldható és kicserélhető Na⁺ nagyobb mint 1,0 mgeé/100 g talaj. 

b) gipszezéssel javítható szikes talajok esetén, ha
– a felszíni és az alatta levő (50 cm-ig) talajrétegben a pH(H₂O) értéke nagyobb, mint 8,0, illetve a fenolftalein lúgosság nagyobb, mint 0,05%,
– a vízben oldható összes sótartalom nagyobb, mint 0,2%,
– a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30,
– az oldható és a kicserélhető Na⁺ nagyobb, mint 1,0 mgeé/100 g talaj.

Helyszíni talajmintavétel szabályai:
150 cm mélységű talajszelvényt kell feltárni javítandó talajfoltonként, de legalább 5 hektáronként. A talajszelvény genetikai szintjeiből talajmintát kell venni. A talajvíz viszonyok megállapítása mellett szükség esetén talajvíz mintát kell venni.

Talajminták laboratóriumi vizsgálata:

Minden esetben vizsgálandó:
– kémhatás pH(H₂O),
– vízben oldható összes sótartalom (%),
– fenolftalein lúgosság,
– összes karbonát tartalom (CaCO₃%) vagy hidrolitos aciditás (y1),
– kötöttségi szám (KA),
– humusztartalom (%),
– báziscsere vizsgálat.

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:
– 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és sóösszetétel (0,2% vízben oldható sótartalom felett),
– talajvíz sótartalma és sóösszetétele.

3. Homoktalajok javítását megalapozó talajvédelmi terv

A homoktalajok javítása indokolt, ha a szántóföldi növénykultúrákkal hasznosított területen a 0–30 cm-es, állókultúrák telepítésénél a 0–60 cm-es talajréteg átlagában a talaj
– a mechanikai összetétel vizsgálata szerint 10%-nál kisebb leiszapolható részt tartalmaz,
– összes humusztartalma kisebb, mint 1%.

Helyszíni talajmintavétel szabályai:
Eltérő talajfoltonként, de legalább 5 hektáronként fúrt átlagmintát kell venni a 0–30 és 30–60 cm-es talajrétegből.

Talajminták laboratóriumi vizsgálata:

Minden esetben vizsgálandó:
– mechanikai összetétel,
– humusztartalom (%),
– kémhatás pH(H₂O),
– összes karbonát tartalom (CaCO₃%) vagy hidrolitos aciditás (y1).

Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó:
– kicserélődési savanyúság (y2).

A talajjavítási talajvédelmi tervek tartalmi követelményei:

A tervnek tartalmaznia kell
– a talajjavítás szükségességének megállapítását,
– a javasolt talajjavító anyag megnevezését,
– a szükséges hatóanyag dózist területegységenként (t/ha),
– az összes javítóanyag szükségletet hatóanyagban tonnában,
– a talajjavítás kiviteli technológiáját.

Mellékletként csatolni kell:
– alkalmas méretarányú térképvázlatot a javítandó területegység javítóanyag dózisa szerinti lehatárolással.